2014. július 15., kedd

A levegőnél nehezebb tárgyak leesnek

...  a víznél súlyosabbak pedig elmerülnek – ezek a megfigyelések egészen sokáig tartották magukat, és bár a hajózást már sok ezer éve megoldottuk, és az ún. statikus repülést is kipipálhattuk 1783-ban, a Montgolfier-testvérek hőlégballonjának levegőbe emelkedésével, azért a mai értelemben vett (dinamikai, erőelvű) repülés felfedezése váratott magára egészen a huszadik század elejéig (említsük meg őket is persze, megérdemlik: Wright-testvérek, 1903). Jobb későn, mint soha, mert különben itt vége is lenne ennek a blognak, vagy kínomban posztolhatnék vicces képeket, esetleg lengén öltözött lányokat.

 

Nem lenne illendő azonban egy repüléssel foglalkozó blogon legalább érintőlegesen ne beszélni a repülés fizikájáról.

 

Repülésfizika és aerodinamika három percben

Az internet közszáján forog egy kissé elnagyolt ábra arról, mitől is tud repülni egy repülőgép:

 

what_makes_a_plane_fly.jpg

 

Az ábrán (elnézést, nem fordítom le) igazság szerint minden fontos részlet szerepel, de remélem, többen érzik, hogy ez a magyarázat azért nyitva hagy néhány fontos kérdést.

 

Egy repülőgép repülés szempontjából legfontosabb része a szárnya. Meglehetősen leegyszerűsítve és éppen csak a szükséges tudományossággal: a szárny körül áramló levegő kettéválik a szárnyprofil mentén, egy része a szárny felett, másik része pedig a szárny alatt halad végig. A szárny felett elhaladó levegőben az áramvonalak (bocsánat, muszáj: zavartalan, állandósult áramlásban az egymástól egyenlő távolságra lévő, az áramlással párhuzamos vonalak) összesűrűsödnek, a szárny alatt elhaladók pedig eltávolodnak egymástól.

 

 

streamLines1.png

 

 

Az ún. folytonossági törvény kimondja, hogy a gázok (és folyadékok) sebessége lelassul, ha az áramlás keresztmetszete nő, és felgyorsul, ha a keresztmetszet csökken (ez belátható, hiszen egységnyi idő alatt azonos térfogatú anyagnak kell áthaladnia). Az áramvonalak sűrűsödése és ritkulása is ilyen keresztmetszet-változás, hiszen a levegő nem keresztezi az áramvonalakat, eképpen a szárny felett végighaladó levegő felgyorsul, az alatta végigfutó pedig lelassul. Ettől önmagában még nem keletkezne felhajtóerő, viszont Bernoulli törvénye alapján tudjuk, hogy az áramló gáz vagy folyadék (statikus) nyomása lecsökken, ha sebessége megnő és fordítva: megnő a sebesség csökkenésével. Ennek megfelelően a szárny felett kialakul egy lecsökkent légnyomású réteg, ami a szárnyat felfelé húzza; a szárny alatt pedig magasabb lesz a légnyomás, ez a szárnyat felfelé fogja tolni.

 

 

forceLines2.png

 

 

A kialakuló felhajtóerő a következő tényezőktől függ (csak azért sem írok képletet):

  • a levegő sűrűségétől;
  • az áramlás sebességétől (ráadásul négyzetesen);
  • a szárnyfelület nagyságától és
  • egy dimenzió nélküli alaki tényezőtől, amelynek fontos eleme az ún. állásszög.

Az állásszög (Angle of attack, AoA) alatt a szárny síkjának az áramlással bezárt szögét értjük. A leggyakrabban használt (és az ábrákon is látható) ívelt, aszimmetrikus szárnyprofilnál már 0° állásszögnél is kialakul felhajtóerő, hiszen az íveltség miatt nyomáskülönbség ébred (műrepülő gépeknél szokás szimmetrikus profilt használni, mert háton repüléskor az íveltség miatt kialakuló felhajtóerő a Föld felé húzná azokat).

 

 

AoA2.png

 

 

Az állásszög növelésével a felhajtóerő egy ideig egyenletesen nő, majd a növekedés lelassul, végül vissza is fordul, ahogy az ellene dolgozó légellenállás egyre növekszik. Ennek az az oka, hogy a szárny felett végighaladó levegő egyre inkább elkezd leválni a szárnyról, és egyrészt örvényeket kelt, másrészt az a rész már nem vesz részt a felhajtóerő ébresztésében. Ez a leválás először a szárnyprofil végén (az ún. kilépőélnél) kezdődik, és az állásszög növelésével folyamatosan halad előre a szárny éle felé, mígnem eljön az a pillanat, amikor már egyáltalán nem áramlik levegő a szárny mentén. Ezt a (szerencsétlen esetben váratlanul) bekövetkező veszélyes jelenséget hívjuk átesésnek: ilyenkor, mivel már egyáltalán nem képződik felhajtóerő, amíg újra ki nem alakítjuk az áramlást a szárnyak mentén a gép megfelelő helyzetbe hozásával, a gép meglehetősen „repülőgépszerűtlenül” repül (magyarul rohamosan veszít a magasságából).

 

Legyen most ennyi elég, egyelőre semmi többre nincs szükségünk. Akit jobban érdekel a téma, a bejegyzés végén összegyűjtöttem némi olvasnivalót. Az itt leírt folytonossági és Bernoulli-törvény ma már nem a hivatalos tudományos elmélet, de mivel érthető, és jól leírja a jelenséget, fogadjuk el magyarázatként.

 

Érdekességek:

  • az átesés (bár jellemzően alacsony sebességnél jelentkezik) nem függ a sebességtől, csakis az állásszögtől;
  • a felhajtóerő nagyságát mutató ábrán jól látszik, hogy a közhiedelemmel ellentétben a repülőgép nem „támaszkodik” a levegőre, hanem „függeszkedik” a levegőn;
  • az áramló levegő nyomáscsökkenése miatt tudja a szél letépni egy ház tetejét, és kevéssé azért, mert alákap. A tetőn végigfutó levegő nyomása alacsonyabb, mint az épület belsejében lévő, így felfelé mutató erőhatás ébred a tetőszerkezetben;
  • A Bernoulli-törvényt kísérletileg is könnyen ellenőrizhetjük, ha két, egymáshoz közel, függőlegesen felfüggesztett papírlap közé fújunk. Az áramló levegő nyomáscsökkenése a két papírlapot egymás felé fogja mozdítani.

 

Olvasnivaló

21:05 – Krauter Márton 65 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://rakoncatlanrobotok.blog.hu/api/trackback/id/tr1006501851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 00:49:42

Hi! Csak a pontossag kedveert; aki felfedezte es leirta eloszor a repules kozben fellepo alapveto eroket az a Wright fivereknel kicsit hamarabb elt, de mivel brit volt es a tortenelmet az amcsik irjak, igy valahogy mindig kimarad abbol a franya tortenelem konyvbol. A neve George Cayley...egy rovid wiki bejegyzes itt: en.wikipedia.org/wiki/George_Cayley
sok sikert a project-hez! :)

AdmiralRobert 2014.07.17. 00:51:51

"az átesés (bár jellemzően alacsony sebességnél jelentkezik) nem függ a sebességtől, csakis az állásszögtől"
Szerintem meg igen is függ! Hiszen a felhajtóerő függ a levegőhöz viszonyított sebességtől. Ha a sebesség egy kritikus pont alá csökken, akkor azonos állásszög mellett is át fog esni a gép, feltéve, hogy a szárny alakja állandó (a flaps használatával el lehet érni, hogy az átesési sebesség kisebb legyen).

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 01:26:09

@AdmiralRobert: nem fog atesni, csak nem lesz eleg felhajtoero a vizszintes repuleshez, igy a gep elkezd sullyedni. az ateses az, amikor az aramlas levalik a szar felso reszerol es ezzel megszunik a felhajtoero-kepzodes. az ateses es a vizszintes repuleshez szukseges egyensuly felbomlasa nem ugyanaz:)

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 01:26:46

bocs a szar az szarny akart lenni:)

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 01:33:43

igazabol nem is szunik meg a felhajtoero kepzodes csak a "klasszikus" aramlasi iranyra meroleges felhajtoero kepzodes eloszor csokken, majd mgszunik...a legkonnyebben a link alatti diagramm alapjan lathato be az allasszog/ateses osszefugges en.wikipedia.org/wiki/Stall_(fluid_mechanics)#mediaviewer/File:Lift_curve.svg

TCrown 2014.07.17. 01:41:45

Ugyanez a hatás okozza a huzatban az ajtók becsapódását, ugye?

Krauter Márton 2014.07.17. 03:27:05

@koma_sz: Köszönöm szépen, nagyon érdekes volt! Sajnos szerintem a tudomány legalább annyira kegyetlen, mint az élsport: sokan dolgoznak minden erőt beleadva, de az utókor csak néhányra emlékszik.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2014.07.17. 04:17:49

Ezt a dolgot én már máskor sem értettem. A Wright testvérek az első MOTOROS repülést hajtották végre, ha eltekintünk Gustav Weisskopf elsőségének lehetőségétől. De az első levegőnél nehezebb repüléshez nem kellett motor, a siklórepülés repülés-jellegét remélhetőleg nem kell magyaráznom. Lilienthal számos repülése 1891-től nem érdekes? Legalább ezer sikeres útja volt, úgy emlékszem, végül pár száz méteres kormányzott távokat is tudott. Azért, mert az amerikaiak szerint a repülés velük kezdődött, mi még ismerhetjük a történelmet.

Krauter Márton 2014.07.17. 05:04:50

@AdmiralRobert: Keblemre! Én is legalább ennyire ráncoltam a homlokomat, amikor ezt a mondatot először hallottam. Ahogy @koma_sz kolléga írta, egészen más, ha süllyedsz az elégtelen felhajtóerő miatt, vagy ha egyik pillanatról a másikra teljesen elveszíted. Itt tényleg szerencsétlenül fogalmaztam, mert az átesés tényleg egyik pillanatról a másikra történik: 25 fok állásszögnél még van valamekkora felhajtóerőd, 26 foknál pedig nincs egy darab sem.

A belinkelt grafikon végén ugrás/szakadás van, magasabb állászögnél nulla a felhajtóerő. Az átesésben sem feltétlenül az a rossz, hogy magasságot veszítesz (okos ember nem bohóckodik kis magasságon), hanem, hogy a repülőgép kezelőszervei (csűrőlapok, magassági- és oldalkormány) mind azon az elven működnek, hogy a szárnyon és a vezérsíkokon levegő áramlik. Ha az átesés miatt nincs áramlás, ezek sem működnek igazán jól, eképpen nehéz ebből a helyzetből kihozni a gépet.

Azt is meg tudom cáfolni, hogy ne lehetne nagy sebességnél átesni: képzeld el, hogy komoly sebességgel repülsz vízszintesen egy vadászrepülőgéppel. Elragad a hév, és a megengedettnél jobban felrántod a gépet. Hiába volt nagy sebességed, a lendület miatt a gép függőlegesen állva tovább halad előre, „beleül” a levegőbe. Ha ezt ezer méter alatt csináltad, már jobb is, ha nyúlsz a katapult kioldókarja után...

Mindazonáltal semmi komoly repülős tapasztalatom nincs, sejthetően egy hozzáértő simán megesz reggelire. Ha előtte még elmondja, mi volt a gond, megnyugvással költözöm a gyomrába.

gigabursch 2014.07.17. 05:52:39

Nemcsak a Wright fivérek érdemlik ám meg a nevük említését!!!

Na ki volt az, aki a sárkenyrepülést elkezdte? Na ki?

Tessen már frissíteni a legelső bekezdést!!!

Előre is köszi!

gigabursch 2014.07.17. 05:58:38

@Androsz:
Végigolvasva a hsz-okat nem került nehéz feladat elé az általam (@gigabursch:) megírt felvetés beszúrását illetően a blogszerző.

$pi$ 2014.07.17. 06:17:53

"ezek a megfigyelések egészen sokáig tartották magukat"

Kik körében? Merthogy mondjuk madarakat nyilván láttak az emberek, Leonardo meg is próbáld csinálni egyet, úgyhogy szerintem az értelmes emberek nem gondolták, hogy ami nehezebb a levegőnél, az elsüllyed.

az_igazi_trebitsch 2014.07.17. 07:33:26

@$pi$: Igy igaz, a meghatározás pontatlan volt. A köztudatban az élt, hogy a levegőnél nehezbb TÁRGYAK leesnek.

az_igazi_trebitsch 2014.07.17. 07:37:54

@Krauter Márton:
"Hiába volt nagy sebességed, a lendület miatt a gép függőlegesen állva tovább halad előre, „beleül” a levegőbe"

Igen, pontosan ezt csinálja a legmodernebb orosz vadászgép. Az őt üldöző gép elől úgy "menekül", hogy kissé felemelkedve függőlegesbe rántja magát, azaz "beleül" a levegőbe, állva marad (!!), az üldöző elszáguld alatta, ő visszabillen, és üldözöttből üldözővé válik.

Krauter Márton 2014.07.17. 07:39:39

@TCrown: Igen, úgy gondolom, így van.

shred 2014.07.17. 07:58:11

Helytelen tehát a kifejezés, hogy fúj a szél, mert a szél alapvetően szív:)

magyar bucó 2014.07.17. 08:00:21

@az_igazi_trebitsch:
És ez így is van. Folyamatosan küzdeniük kell a fent maradásért, ha ez elmarad, leesnek. Eddig még egy gép sem maradt fent...

kérődzőgiliszta 2014.07.17. 08:02:54

:-)
Jó dolog ez az "átesés"!
az_igazi_trebitsch:
A sebesség vektor. A repülőnek többféle sebességét értelmezzük! A gép alakjától függ, hogy klasszikus értelemben átesik-e vagy hátra fele siklik. Mivel az irányíthatóság feltétele a sebesség, ebből a nemszeretem állapotból is csak úgy lehet kihozni a gépet, ha sebességet adunk neki. Mivel a gép az átesés után el kezd zuhanni, az a legegyszerűbb megoldás, ha a gép orrát a zuhanás irányába fordítjuk. Ha megnéztek egy műrepülő bemutatóban előidézett átesést, láthatjátok, hogy minden gép másképp viselkedik. Sőt, ugyanaz a gép sem viselkedik kétszer egyformán.
Ha a hajtómű tolóereje nagyobb a gép súlyánál, a gép függőlegesen is tud repülni, mindaddig, amíg a levegő elég sűrű ahhoz, hogy a hajtómű a súlyánál nagyobb tolóerőt érjen el. Előbb vagy utóbb az ilyen gépek is átesnek.

Tákolmányi (törölt) 2014.07.17. 08:13:27

Szia! Érdekes blog készül itt, azonban első dolgod legyen egy Facebook-oldalt készíteni neki, amiből értesülhetünk az új posztokról, egyébként esélye sincs, hogy a mai információ-tömegben visszataláljunk ide.
Sok sikert!

saks 2014.07.17. 08:57:26

@Tákolmányi: és egy fércbúk oldalnak milyen oldalt kell csinálni, hogy visszatalálj oda? Nevedre, lakcímedre még emlékszel?

XXL 2014.07.17. 08:57:59

@az_igazi_trebitsch: Meg a többi modern 4-5. generációs vadászgép. Ez a tolóerővektor eltérítés. Most hirtelen ezt találtam: youtube forrás.

indavideo.hu/video/RAPTOR_F-22A

XXL 2014.07.17. 08:58:53

@XXL: helyesbítek: Indavideo forrás.

cenzuratroll bosszanto 2014.07.17. 09:05:53

"Az áramvonalak összesűrűsödnek."

Wazze, megint röhögéssel indulhatott a napom, pedig ez még csak az első bekezdés.

Watt25 · http://sablonvalasz.blogspot.hu 2014.07.17. 09:06:44

Ezt a "függeszkedik" a levegőn dolgot sosem értettem, és most nem értem.
Szerintem önmagában egy tárgy sosem akar közelebb menni egy másikhoz, a gravitációs kölcsönhatást (ami itt elhanyagolható) leszámítva. Akkor sem, ha az egyik tárgy (szárny) mellett nagyon gyorsan elmegy egy másik (levegő). Tehát, azt az extrém esetet feltételezve, hogy a szárny alatt nincsen levegő (vákuum), a szárny felett pedig gyorsan áramlik a levegő, még nem akar a szárny felfelé menni, sőt! Tehát normál esetben csak arról van szó, hogy a szárny felett kisebb a nyomás, mint alatta, tehát mégis "támaszkodik" a szárny.
Vagy miért nincs igazam?

Sadist 2014.07.17. 09:08:21

@kérődzőgiliszta: "Mivel az irányíthatóság feltétele a sebesség, ebből a nemszeretem állapotból is csak úgy lehet kihozni a gépet, ha sebességet adunk neki. Mivel a gép az átesés után el kezd zuhanni, az a legegyszerűbb megoldás, ha a gép orrát a zuhanás irányába fordítjuk."

Feltéve, hogy még tudod irányítani a gépet. Az átesésnél pont az a baj, hogy mivel nem szabályosan áramlik a levegő a csűrőlapokon, ezért nem lehet velük irányítani a gépet. A mélyátesés még ennél is egy fokkal durvább, mert ott a hátsó vezérsíkok a szárnyak "szélárnyékába" kerülnek és teljességgel használhatatlanok lesznek.

randomuser1 2014.07.17. 09:17:25

hülyeség, aképen nem a repülőgép repülési képességének leírása szerepel hanem a kemtrél előállítási módja.
a madarak érdekes módon nem húznak csíkot pedig a levegőnél nehezebbek.. megoldás? a második esetben az isteni gondviselés, a repülő meg a sátánisták műve.

altimus 2014.07.17. 09:25:12

@az_igazi_trebitsch:
- a klasszikus legiharc (gep, gep, geppuska ...) ma mar a multe. majdhogynem teljesen mindegy a gepek repulokepessege. sokkal fontosabb pl. a radar. ha egy harci repulo 100km-rol latja a masikat es ki tud loni egy raketet akkor a masik, ami csak 50km-es radarral felszerelt egyszeruen nem gyozhet. meg akkor sem ha sokkal jobbak a repulesi kepessegei. a lopakodo technika sem segit a repulokepessegen, pl. a fuggoleges vezersik minimalis, ergo alig tud repulni a masina)

- lentebb megvalaszolta valaki az akar fuggoleges repulest is (raketa). idezem: "Ha a hajtómű tolóereje nagyobb a gép súlyánál, a gép függőlegesen is tud repülni, mindaddig, amíg a levegő elég sűrű ahhoz, hogy a hajtómű a súlyánál nagyobb tolóerőt érjen el. Előbb vagy utóbb az ilyen gépek is átesnek."

altimus 2014.07.17. 09:29:25

@Watt25: ezek a szemleletes szavak "fuggeszkedik ..." ertelmetlenek. igazabol arrol van szo, hogy van a targy korul egy nyomasprofil, amit kiintegralva megkapunk egy "erovektort". ahova ez mutat abba az iranyba megy a targy. mondhatjuk, hogy a levego alulrol nyomja felfele a szarnyat, de azt is mondhatjuk, hogy a felso nyomashiany huzza azt. :) egyremegy.

a helikopter mukodesi elve is megerne egy miset.

Lecsó75 2014.07.17. 09:30:47

@Krauter Márton:
Sziasztok!
Jó a blog, és jó a cikk.
Márton!
Szerintem ne ráncold a homlokod, mert az első elgondolás volt a jó, amit a cikkben is írtál. Az átesés nem egyik pillanatról a másikra következik be, mert az áramlás fokozatosan válik le a szárnyról, és a grafikon is ezt mutatja. Az átesés nem ott kezdődik, ahol szakad a grafikon, hanem ott, ahol csökkenni kezd a felhajtóerő.
Kb 250 órát töltöttem a levegőben, amíg tehettem, főleg vitorlázó gépekkel. Minden gépen érezhető, amikor az áramlás elkezd leválni a szárnyról. Ha fokozatosan növeled az állásszöget, a leválás finom remegés formájában észlelhető, minden szárnyprofilnál más intenzitással. Annyi csak a különbség, hogy a kövérebb profiloknál nagyobb ez a szögtartomány, vagyis lassabban csökken, a hegyesebbeknél kisebb, hirtelen csökken le a felhajtóerő

Lecsó75 2014.07.17. 09:43:43

Ezek a tolóerő vektoros "figurák", kobra manőver és társai csak a légi bemutatókon mutatnak jól, a valós harci helyzetben egész konkrétan öngyilkos manővernek minősülnek. A régi és a modern légi harc is a mozgási-helyzeti energiáról szól. Annak felépítéséről és megtartásáról. Az a gép, amelyik önszántából dobja el a mozgási energiáját (lassul le) úgy, hogy azt nem konvertálja át helyzetivé (magassággá), az kb feladta a harcot. Ilyen nagy állásszögű manőverekkel sok mindent el lehet érni, (pl tapsot), de hogy menekülni nem lehet vele, az biztos.

altimus 2014.07.17. 09:44:40

@Lecsó75: aztan persze vannak csunyabb dolgok is, mint pl. a jegesedes, ami megvaltoztatja a szarnyprofilt.

DemoJoe 2014.07.17. 11:07:14

@Krauter Márton: olyan nincs hogy erősen felhúzva a gép az addigi repülési irányt tartja + átesik. Ívet követ, átesik majd dugózik. 'B' megoldás: darabjaira esik. Az egyes kezelő szervek végkitérését pont a 'B' megoldás miatt kell korlátozni. Megj.: 3D repüléstől most tekintsünk el.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.07.17. 11:10:03

@AdmiralRobert: Az átesést a szárnyprofilra értette és nem a gépre. Az átesést sajnos pongyolán használják és többféleképpen is lehet értelmezni. Lehet az egész gépre, de lehet külön a szárnyprofilra is A polárgörbén az átesés az, amikor a siklószám el kezd csökkenni.

Viszont egy repülőgép nem csak szárnyból áll, és repülési helyzettől függően más a kritikus állásszög, de érdekes módon a Re szám változása ellenére is, mint ökölszám az max. álásszög limit a legtöbb gépnél nem magasság függő. Sebesség függő csak azért, mert igen sok gép nagy sebességen előbb eléri a strukturális G limitet, mint a nagy álásszögöt, egyszerűen a gép tartósan el sem jut oda.

Amikor pl. egy F-16 földközelben 440 csomóval 8-9G táján fordul, akkor azért bőven 20 fok felett van az AoA. Ellenben minden korszerű vadászgép elméletleb képes a "Kobra" manőverre, amkior átmenetileg az álásszög 80-100 fok is lehet. Azonban ekkora a gép nem fordul...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.07.17. 11:11:15

@az_igazi_trebitsch: Kevesebb Zskat film és cikk elolvasását javaslom, a Kobra manővernek 0 harcértéke 0.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.07.17. 11:15:15

Egy kis ajánló a témában.

Ennek van egy kevés aerodinamikai része, ami nagyon haszon a repltejesítmény megértéséhez.

htka.hu/2011/07/25/osszefoglalo-a-legi-harcaszatrol-es-legvedelmi-eszkozokrol/

A manőverező légiharcról pár szó.

htka.hu/2010/11/14/gondolatok-a-legi-harcaszatrol/

Ez az F-15-ről szól, de a kék keretes írásban az gép sárkányszerkezeténél is van némi aerodinamika, meg a többi kék keretes részben is vannak fontos általános megjegyzések.

htka.hu/2012/12/04/mcdonnell-douglas-f-15-eagle/

Normális 2014.07.17. 11:31:18

@AdmiralRobert: Mondd csak azt a "flaps"-t bátran magyarul: ívelőlap...

Normális 2014.07.17. 11:41:44

@Watt25: Szerencsétlen posztoló csak azt akarta szemléletesen jelezni, hogy a szárnyat (a felső lapját) a levegő sokkal inkább szívja felfelé, mintsem az alsó lapját nyomja.
Szokásos repülési helyzetekben nagyjából az emelőerő 2/3 -a jut a szívás (nyomáscsökkenés) révén a felső lapra. Ez a beszúrt nyomáseloszás-ábrán elég jól megbecsülhető.

randomuser1 2014.07.17. 11:48:19

@Normális: ...ami a keresett szó, a fékszárny legelterjedtebb fajtája?
trollkodni csak megfelelő szakmai felékészültséggel, kéremszépen

pizo 2014.07.17. 12:09:56

@Emmanuel Goldstein:

Belépőélen (szárny elején): orrsegédszárny(ak)
Kilépőélen (szárny végén): fékszárny(ak)
Profil felső részén: áramlásrontó lapok vagy féklapok
Winglet: a szárnypofil végén lévő kis függőleges rész, ez a szárnyprofil vége körül keletkező turbulens áramlások csökkentését segíti elő, kisebb lesz a légellenállás

Az orrsegédszárnyak és a fékszárnyak a szárnyprofil felületét növelik meg, emelve így a képződő felhajtóerőt, de növelve a profil légellenállását (nagyobb tolóerő szükséges). Felszálláskor orrsegédszárnyak és fékszárnyak max. helyzetben, kb. 30 fokon, leszálláskor kb 15-20 fokon. Lehetőség szerint a mind fel-, mind leszállást a széllel szemben kell végezni, mert a szárnyon nagyobb az áramlási sebesség és így a felhajtóerő.

A féklapok a sugárfék és a kerékfékek mellett szintén a talajon történő lassítást segítik landoláskor.

Zoli

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 12:10:35

@molnibalage: :) elefeljetitek, hogy az allaszog a relativ megfuvas es a szarnyhur altal bezart szog (nagyjabol)...attol mert a gep szarny 80 fokot zar be a visztintessel meg nem 80 fok az allasszoge...bar a blog alapvetoen sem areodinamikai ertekezesnek, sem pedig katonai repulessel kapcsolatban indult, igy kar lenne olyan reszleteseggel belemenni ezekbe vagy mas temakba, ami a nagy tobbseget mar nem erdekli es a blogger projectjet sem viszi elorebb ;)

2014.07.17. 12:12:58

akit érdekel a gyakorlatban is a repülés, kezdjen vitorlázó repülni, az elméleti tanfolyam alatt az aerodinamika elég részletesen tárgyalásra kerül és az egész nem is kerül olyan sokba

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 12:24:41

@Androsz: igen, igazad van, a motors repules uttoroinek joggal nevezik oket es egy pillanatra sem kerdojeleznem meg amit letettek az asztalra! Cayley-vel kapcslatban reges-regen "kutattam" sokat egy eloadashoz es igaz a wiki bejegyzesben nincs benne (es mar nem emlexem a forrsa), de csinalt egy gozgep hajtotta modellt is, ami kepes volt egy embert is elemelni foldrol. Emellett o hasznalta eloszor a csurolapokat is a kesobbi gepen ugy, ahogy a mai gepeken van (az elvre gondolok) ill az ivelt szarnyat is. Ugy gondolom a maga modjan ugyanolyan uttoro volt, mint Lilienthal, Wright vagy eppen Ashbot, megsem hallott rola a legtobb ember; ezert linkeltem be csak be, nem kapok penzt a reklam utan:)

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 12:26:27

@Lecsó75: igazad van, nem adtam eleg magyarazatot a belinkelt diagrammhoz; az ateses a CL max-nal van a grafikon felso maximumanal, bocsi

randomuser1 2014.07.17. 12:36:38

ok, értem, mindig tanul az ember valamit..
sose hallottam így általános jelentéssel bár nem sokat mozgok repülős körökben, repülőgépmaketteknél messzebb nem jutottam :)

Lecsó75 2014.07.17. 12:40:55

@pizo:
Az orrsegédszárny és a fékszárny nem növeli a szárny felületét. Bár az orrsegédszárny -már ha nem fix- kinyílhat előre, de áramlás javító szerepe van, felületet alig növel. Az egyetlen felületnövelő mechanizáció a Fowler lap, ez van a nagy utasgépeken is. Úgy lehet megkülönböztetni könnyen, hogy nem csak lehajlik, és ível, hanem hátra is csúszik, ezáltal a felületet növeli és a felületi terhelést lecsökkenti.

- A fékszárny és az ívelő lap is keverve van sokszor. Ami fokozatosan állítható, és max kb 30 fokig, az az ívelő lap. a szerepe a felhajtóerő tényező (C) növelése, áramlás rontó szerepe nincs, vagy nem jó ha van.

- Ami akár 80-90 fokban is kitérhet lefelé, az a féklap. Feladata -bármilyen hihetetlen is- a fékezés, amit az áramlás lerontása révén ér el. A besiklásnál az adott sebességhez tartozó merülősebességet növeli, akár csak a szárny tetején található, felnyíló vagy kicsúszó féklapok.

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 12:42:11

@molnibalage: na az elozo bejegyzest jol megfogalmaztam :)...remelem azert lejott mit akartam irni

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 12:48:44

@Lecsó75: ezt ismered? en.wikipedia.org/wiki/Krueger_flap
ez is egyike a szarnyfelulet novelo eszkozoknek

Lecsó75 2014.07.17. 12:57:51

@koma_sz: Igen, ez is az. Egy fajta orrsegédszárny. Ha közérthetően magyarázzuk, mindnek az a fő feladata, hogy nagy állásszögnél a belépési pontot, ahol a levegő szétválik alulra és felülre, a szárny elejénél tartsa, mert nagy állásszögnél ez a pont hajlamos a szárny alá "becsúszni", és így hamarabb válik le felül az áramlás, mert nehezebben kerüli meg a szárnyat felfelé a levegő. Ha megnézed, alig növel felületet.
Előre felé általában azért nem növelünk felületet, mert a felhajtóerő eredőjének a támadáspontja előre kezd vándorolni, a súlypont elé, és ez faroknehézzé teszi a gépet, ami nem egészséges.

Tákolmányi (törölt) 2014.07.17. 13:03:52

@saks: Bocs, de téged ki kérdezett? És igen, anyáddal személyeskedj.

NIKI LAURA 2014.07.17. 13:33:36

@pizo: horsepenis.
Felszall 10 fok,vagy semmi...leszall teljes(40) fok ( kiveve eros oldalszelnel)..

NIKI LAURA 2014.07.17. 13:37:26

@NIKI LAURA: fekszarny- feklap ,interceptoor nem ugyanaz.
Feklap nem novel felhajtoerot,epp ellenkezoleg...aramlas ronto,van a vitorl,movitokon,de van a nagy vasakon is.Pl Cessnan,stb nincs!

Normális 2014.07.17. 13:53:01

@Emmanuel Goldstein: be is szarnék, ha a műrepülőmodellemet az ívelőlapja fékezgetné:):):)

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.07.17. 14:02:32

@koma_sz: Áramlástechnikai mérnök vagyok, és a linkelt munkám alapján láthatod, hogy tökéletesen tisztában vagyok az állásszög fogalmával. A legdurvább Szu-27 kobra alatt van 90-100 fokos álásszög, de van hasonló képem F-15E-ről is, bár kicsit kisebb AoA-val.

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 14:38:23

@molnibalage: be kell vallanom, nem neztem meg a link alatti videot es nem vonom ketsegbe hogy tisztaban vagy az allaszog fogalmasval sem:)
visszaterve azonban az atesesre es az allaszogre ill a konkret peldara a kobra manover kozben 90 fokos allasszognel a szarny sztem akkor is atesett, csak a repulogep - ennek ellenere - tovabbra is iranyithato marad. hozzateszem ez az eredeti temaban irrelevans, mivel a blogkeszito egy "dron"-t szeretne epiteni es azzal nem fog pughachev cobra-kat csinalni ha jol gondolom. lehetne errol a temarol nagyon sokat beszelni engem erdekel is, csak nem ez volt ennek a blognak a celja. ezert is irta hogy 3 perc aero :) de javitsatok ki ha nem igy van. en inkabb mar a tervezesrol es epitesrol szeretnek olvasni!

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.07.17. 15:28:28

@koma_sz: A HTKA.hu-n volt egy drónkészítő, aki durrbele módon akarta. Milyen drónt akarsz? Első körben legalább egy basic terv kellene, hogy a főbb műszaki változatokat meg lehessen vizsgálni.

Én soha nem terveztem replőgépet, de szélcsatorna kísérlet nélkül nem hiszem, hogy bárki készítene...

koma_sz (törölt) 2014.07.17. 15:37:18

@molnibalage: ahogy kivettem itt relative kicsiben kell gondolkodni... pl: kivalaszt egy szarnyat egy torzshoz amik mar meg vannak tervezve...o csak osszerakja a darabokat meglevokbol vagy mar megtervezettekbol es leteszteltekbol...aztan megtervezi az iranyitasat stb. azt irja, hogy egy vitorlazo dront szeretne epiteni azok alapjan amit a neten olvasott. de mivel en is csak annyit tudtam elovasni a tervrol, mint Te vagy a tobbiek ezert en sem tudok tobbet, ezert vagyok kivancsi:) nehany modellezo forumra betevedtem ahol csupaszarny gepekrol kerdezgettek a kezdo modellezok es senkinek nem volt otthon szelcsatornaja, sem repgeptervezo mernoki diplomaja, de ugy tunt elboldogultak a tapasztalatok alapjan. remelem a szerzo hamarosan update-el es mi is okosabbak leszunk!

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.07.17. 16:18:39

Vitorlázó drón? Márminthogy valami csúzlival lövöd és aztán repül? Vagy valahonnan ledobod?

Bobby Newmark 2014.07.17. 16:39:52

@altimus: Mindig a nyomás nyom. Szívás nem létezik a valóságban. Vákuumnál a legszemléletesebb, ott konkrétan a semminek kéne, hogy szívjon. De a semmi nem tud semmit sem csinálni, szívni sem.

Bobby Newmark 2014.07.17. 16:44:22

@altimus: "- lentebb megvalaszolta valaki az akar fuggoleges repulest is (raketa)."

Az biztos, hogy nem rakéta. A rakéta nem a "levegőre támaszkodik". Ha így lenne, lehetetlen lenne elhagyni velük a légkört.

Krauter Márton 2014.07.17. 18:49:26

Kedves Hozzászólók! Nagyon köszönöm az érdekes/értékes kommenteket -- kicsit úgy érzem most magam, mint amikor az ember dudorászik a kádban ülve, és egyszerre felzendül mögötte egy szimfonikus zenekar... Ígérem minden kérdésére választ adok, de éppen EFOTT-on vagyok, és nagyon élvezem, hogy végre notebook helyett sör akad a kezembe. Még egyszer köszönöm!

Lecsó75 2014.07.18. 00:31:22

@molnibalage: Nem kell ahhoz szélcsatorna, hogy valaki repülőképes szerkezetet építsen. Én Nyíregyházán egy pár repülőképes szerkezet megépítését követtem figyelemmel (pl UL Nyírség 1-és 2), és egyik sem volt szélcsatornában, az biztos. Viszont nem drón volt, hanem emberek szálltak fel vele. Azért a repülés mégsem egy holdraszállás, lásd Wright fivérek. Nekik sem volt szélcsatornájuk, mégis felszálltak.
Ne misztifikáljunk túl dolgokat, ha nem muszáj.

TCrown 2014.07.20. 20:14:32

@Krauter Márton: Remek, köszönöm! (Régóta foglalkoztatott ez a kérdés, hogy kimondhatjuk-e ezt így, jó hogy igazam lett. :) )

Rakoncátlan robotok

Blog a mikroelektronikáról, a repülésről és egy kicsit a mesterséges intelligenciáról. Mert egyszer eljön a nap, amikor végre nem azért makacsolják meg magukat az eszközeink, mert értelmetlen utasításokat adunk nekik, hanem mert egyszerűen nincs kedvük hozzá.

Címkék

süti beállítások módosítása